Tordason a húsvéti ünnepek keretein belül rendezik minden évben a búcsút. Ez a színes kirakodóvásár, régen és most is alkalmat nyújtott a lakók közös időtöltésére, egyben seregszemle is ahol mindenki megjelenik. Nemrégiben egy érdekes helyi szokással is bővült, ami nem kis derültséget váltott ki a résztvevőkből. Ez az új keletű szokás a "csattogóslepke toló verseny". Egy szólásból létrejött versengés során felnőtt, meglett férfiak tolják ezt a klasszikus gyermekjátékot, aminek beszerzését a búcsún résztvevő árusok biztosítják. Nem csak a gyorsaság dönt a győztest illetően, de az avatott zsűri figyeli a lepke pontos csattogását is! Így a legszebben kivitelezett lepketolást végrehajtó versenyzőé lehet a dicsőség.

Húsvét vasárnapján a búcsúban fellelkesültek, este locsolóbál részesei lehetnek. Hajnalig tartó zenés, táncos mulatság ahonnan a kitartóbb legények - egy átmulatott éjszakával a hátuk mögött - indulhatnak locsolkodni.

A közép-dunántúli megyék szlovák telepítésű falvai közül nálunk még ma is élő népszokás a húsvéti korbácsolás- sibálás -. Húsvét hétfőjén a legények locsolkodni indulnak, de nem csak a kölnis üvegüket és locsolóversikéiket viszik magukkal a lányos házakhoz, hanem a sajátos technikával, 8, vagy 9 szál fűzfavesszőből font sibáikat, melyekkel meglegyintik a meglocsolt leány, asszony hátsó fertályát. A sibák elkészítésének titkát manapság már csak az idősebb férfiak ismerik. Ez a szokás is a húsvéthoz kötődő termékenységi és megtisztulási varázslatok egyike, így a suhintásokat egy mondóka - varázsige - ütemére végzik el. Ennek sok változata él a környező településeken. A nálunk használatos rigmus:

"Kelléses ne légy!
Bohásos ne légy!
Esztendőre még frissebb légy!"

A locsolást hímes tojással, a sibálást pedig a siba végére kötött színes szalagokkal honorálják, az így elhervadni nem hagyott hölgyek.