Farsang vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Tordason az ilyen szokás nem honosodott meg, de az iskola és óvoda gyermekei minden évben megrendezik a jelmezes farsangi mulatságokat.
A farsangi bál a naptári év jeles napjaihoz fűződő táncalkalmak közül a legjelentősebb, amelyet a farsang három utolsó napjának valamelyikén rendeznek meg.
A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk, amely a farsangi időszakban minden háztartás asztalán megjelent.